Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Változás-SZJA 2017. júl 1-től

A személyi jövedelemadó változásai:

2018. január 1-i változások 

Az Országgyűlés 2017. tavaszi és őszi ülésszaka alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvényt az alábbi törvények módosították:

  • Az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvény (Magyar Közlöny 75. szám 2017. május 26.);
  • Az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény (Magyar Közlöny 98. szám 2017. június 26.);
  • Az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas-szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLVI törvény (Magyar Közlöny 184. szám 2017. november 13.);
  • Az egyes, állam által nyújtott támogatások és ösztöndíjak adómentességéről szóló 2017. évi CXXXII. törvény (Magyar Közlöny 182. szám 2017. november 10.);
  • Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi lXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvény (Magyar Közlöny 182. szám 2017. november 10.);
  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény (Magyar Közlöny 193. szám 2017. november 23.);
  • A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLVI. törvény (Magyar Közlöny 193. szám 2017. november 23.);

 

A családi kedvezmény mértéke

 

Változás 2018. január 1-jétől

 

Az érvényesíthető kedvezmény a két kedvezményezett eltartottat nevelő családok esetén kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként adóban kifejezve évente 2.500,- forinttal nő. Így a jogosultak eltartottanként havonta a következő összegekkel csökkenthetik sz összevont adóalapba tartozó jövedelmüket:

  • egy eltartott esetén 66.670,- Ft
  • kettő eltartott esetén 116.670,- Ft
  • három és minden további eltartott esetén 220.000,- Ft

Összevont adóalap

 

Változás 2018. január 1-től

 

Ha egy adott jövedelem után a magánszemély a szociális hozzájárulási adó vagy a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett (feltételezve, hogy az költségként nem elszámolható, vagy azt nem térítik meg a magánszemély számára)

 

 

A személyi jövedelemadó változásai:

Adómentes lakhatási támogatás

 

Mobilitási célú lakhatási támogatás

Változás 2018. január 1-jétől.

A támogatást a foglalkoztatás

első 24 hónapjában a         minimálbér 60 %-áig

a következő 24 hónapban a minimálbér 40 %-áig.

majd az azt követő 12 hónapban a minimálbér 20 %-áig adómentes.

(a korábbi 40,25,15 % helyett)

 

Az ugyanazon munkáltatóval létesített új munkaviszony esetén az előzőekben említett időtartamokat a munkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell meghatározni.

(1995/CXVII. törvény 1. számú melléklet 2.11. pontjában.)

 

Határozott idejű munkaszerződéses munkavállalók is kaphatnak mobilitási célú lakhatási támogatást. Átmeneti rendelkezés alapján a 2018. január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony létrejötte napjaként 2018. január 1-ét lehet figyelembe venni.

(1995/CXVII. törvény 1. számú melléklet 9.7.2. pont a) alpontjában, 92. § (2) bekezdésében)

 

Olyan munkavállaló is kaphat adómentesen lakhatási támogatást, aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában rendelkezik ugyan lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén (vagy annak 60 kilométeres körzetén belül, vagy olyan településen, amely három órát meg nem haladó időtartamú oda- és visszautazással elérhető), de a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, vagy a tulajdonjog mértéke nem haladja meg az 50 százalékot.

(1995/CXVII. törvény 1. számú melléklet 9.7.2. pont b) alpontjában.)

A normaszövegben az "állandó lakhely" megfogalmazás "lakóhelyre" változik.

Lakóhely alatt a lakcímnyilvántartásban szereplő (regisztrált) lakóhelyet kell érteni. Külföldről érkező munkavállaló esetében a magyar lakcímnyilvántartásnak megfeleltethető külföldi lakóhely minősül lakóhelynek.

(Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. számú melléklet 9.7.2. pont a) alpontjában)

 

Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevő vállalkozás is jogosult adómentes (mobilitási célú) lakhatási támogatás nyújtására.

(Lásd az 1995/CXVII. törvény 1. számú melléklet 9.7.5. pont b) alpontjában)

 

 

Értékhatár feletti béren kívüli juttatás

Változás 2017. július 19-étől.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül (a korábbi egyéb jövedelem helyett):

a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, közeli hozzátartozóiknak, Üdülőben, Üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből adóévben személyenként a minimálbér összegét meghaladó rész.

....

...

(Lásd az 1995/CXVII. törvény 70 § (4) bekezdés c) és d) pontjában, 90 § (1) bekezdésében.)

Fizető-vendélátás tételes átalányadózása

 

Változás 2018. január 1-jétől: Ezentúl összesen három tulajdonban vagy haszonélvezetben lévő lakásra vagy üdülőre választható fizető-vendéglátó tevékenység esetén a tételes átalányadózás (korábban egy ilyen ingatlan lehetett)

(Lásd 1995/CXVII. törvény 57/A § (2) bekezdésében)

 

Nem változott:  Fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek minősül az a magánszemély, aki a vonatkozó kormányrendelet szerinti engedélyek birtokában ugyanannak a magánszemélynek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ART. 31/B § (10)

Az Áfa bevallás kocka jelölése

 

31/B. §315 (1)316 Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(2)317 Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(3)318 Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 1 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó bevallásában nyilatkozik:

a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és

b) ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.

(4)319 Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja az 1 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmiadó alap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

(5)320 Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában - ideértve a módosított számlát is - áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta az 1 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

(6) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a (2) és (4)-(5) bekezdésnek megfelelően, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során - nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

(7) A 34. § és a 172. § alkalmazásában az (1)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8)321 A pénzforgalmi elszámolást választó általános forgalmi adó alany által kibocsátott számla esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adózó első alkalommal adólevonási jogot érvényesít, adómegállapításra kötelezett.

(9)322 A pénzforgalmi elszámolást választó általános forgalmi adó alany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.

(10)323 Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésben meghatározott értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet.