Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Az információs kor sajátosságai

 

Az informatika alkalmazásának társadalmi és gazdasági környezete

 

Az ipari társadalmat fokozatosan felváltja az információs társadalom, amely megváltoztatja az emberek közötti kommunikáció eddig létező természetes rendjét.

 

A dinamikusan fejlődő internet megkönnyíti a gazdaság, a szolgáltatás, a kultúra és más területekben való eligazodást, az információk megszerzését.

 

Az emberek on-line szolgáltatások révén kaphatnak tanácsokat az egyes termékekről és szolgáltatásokról, bonyolíthatják megrendeléseiket és egyéb ügyes-bajos dolgaikat.

 

A számítógép megváltoztatja a mindennapokat.

 

A technikai és a társadalmi fejlődés összefüggései 

A társadalomhoz szorosan összekapcsolódik a fejlődéssel.

A fejlődést köztudottan a műszaki tudományos haladás, a felfedezések befolyásolnak leginkább. Mindemellett sok más tényező is befolyásolja a társadalmi fejlődés lehetőségeit, irányait, és dinamizmusát.

 

Ezek közül a fontosak:

  • a társadalmi élet jellegének változásai
  • a termelési módszerek módosulásai (találmányok hasznoítása)
  • a kultúrális alap változásai (más közösségek kultúrális mintáinak és értékeinek az átvétele)
  • a szervezett társadalmi mozgalmak
  • a törvényhozás gyökeres módosulásai
  • az egyének differenciálódása és törekvései, a társadalom polarizálódása

A tudományos műszaki fejlődés önmagában nem vezet társadalmi fejlődéshez, mert a felsorolt tényezők közül egy-vagy több is akadályozhatja a tudomány pozitív társadalmi hatásainak az érvényesülését. (az intézményi bürokrácia, a felfedezések társadalmi hasznosításának az elhúzódása, a kultúrális értékek átvételének az akadályozása stb.)

A társadalmi fejlődés elválaszthatatlan a kultúra fogalmától, mert nem más mint az emberi kultúra tökéletesedése, előrehaladása. A kultúra modern értelmezése a tudás kommunikációs módjaira, valamint az értékek hordózójaként megalkotott szimbolikus tárgyakra utal a gyorsan változó társadalmakban.

 

Az információtechológia társadalmi és gazdasági hatásai

 

Téma az információs társadalom modernizálódási folyamatában a technika fejlődése, amely komplex kölcsönhatásban van a társadalmi fejlődéssel. Bármely technikai újítás társadalmi fogadtatása nagymértékben függ az adott társadalom fejlettségi színtjétől, a társadalom tagjainak technológiai kultúrájától, egyéni habitusától. Azonban egyetlen egy technikai újítás társadalmi hatása nem jósolható meg előre, nem tudhatjuk a társadalomra gyakorolt hatásait.

Hosszú idők tapasztalatai igazolják, hogy az adott társadalom gazdasági fejlettsége határozza meg a tudományos-műszaki haladás lehetőségeit, a technikai újítások és találmányok megjelenését. Tehát a gazdasági és társadalmi fejlődést alapul véve előbb olyan termelési viszonyoknak kell kialakulniuk, amelyek lehetővé teszik a műszaki-technikai eredmények megszületését és hasznosítását.

A gazdag és a szegény országok között egyre mélyülő digitális szakadék csökkentésének lehetőségeiről tárgyalt 2003. decemberében Genfben az információs társadalomról szóló világcsúcs-értekezlet. Olyan akcióprogramot fogadtak el, amelynek célja, hogy 2015-ig a legeldugottabb afrikai faluban is legyen Internet. Azonban a helyi információs társadalmak kialakítása talán a legkevsébbé múlik a hardvereken, sokkal fontosabb tényezők a társadalmi befogadóképesség és készség, az a minimális technológiai küszöb, amely működőképessé teszi a számítógépet és az Internetet. Nem is beszélve az olvasás és írástudás képességéről.

A műszaki-technikai fejlődés és a társadalmi fejlettség közötti kölcsönhatás ténye különösen igaz a számítógép és az internet, az információtechnológia egyre szélesebb társadalmi alkalmazásának ma még beláthatatlan következményeire, a gazdasági és társadalmi folyamatok, a kultúra és a tudás, a személyiség illetve az emberek közötti viszonyok átalakulása terén bekövetkező változásokra. Az információs korszak legelején tartunk csupán, és a változások már óriásiak, de a közeli és főleg a távoli jövő társadalmi változásai megjósolhatatlanok.

Új kutatási terület bontakozott ki az információtechnológiák* és a bio-technológiák egy különös találkozási pontján, amely rövid időn belül új termékek és szolgáltatások ezreit fogja létrehozni, és átalakítja az ember életfeltételeit (valja Roska Tamás akadémikus a Mindentudás Egyetemen tartott előadásán). Ez a bionika, vagy info-bionika, amely az elektronika fejlődésének a harmadik hullámával**az érzékelők forradalmával van összefüggésben, s amely magában foglalja az összes elképzelhető mesterséges érzékelő és beavatkozó tömeges és olcsó előállítását.

Az információtechnológia fogalma sokkal tágabb, mint a köznyelvi "informatika", amennyiben beleértjük az elektronikus eszközök technológiáját, a számítástechnikát, a távközléstechnikát, az ember-gép kapcsolat eszközeit, az automatizálás-robotikát, a méréstechnikát és az audiovizuális technikát.

**Az első hullám volt a 70-es években kidolgozott olcsó mikroprocesszorokra épített PC ipar (80-as évek), a második a 80-as évek végén kidolgozott olcsó lézerre és olcsó távközlési sávszélességre épített internet és mobiltelefon-ipar (90-es évek).

Az új kutatási terület jelentőségét az is bizonyítja, hogy a közelmúltban az USA Nemzeti Kutatási Alapja (NSF) és az Európai Unió kutatási programjának élharcosát jelentő Future and Energent Technologies (FET) Hivatala egyik első transzantlanti programként BIONICS elnevezéssel egy új kezdeményezést fogalmazott meg. Az info-bionika legfontosabb jellemzői: a biológia motiválta információs technológiák, a multimodális érzékelés (pl. látás, hallás, és tapintás egyszerre), az információfeldolgozás és beavatkozás teljes spektrumában, beleértve az idegrendszerhez hasonló (neuromorf) és kognitív motivációkat, a humán nyelv- és értéstechnológiát. Ilyen feladatok közé tartozik például egy robotporszívó, amely maga kiporszívózza a szobát, egy autómatikus lapozógép, amely kiválasztja és lemásolja a másolandó oldalakat egy folyóiratból. A biotechnológia és a számítástechnika szoros együttműködésének területei a genomika és immunológia világa, vagy a bio-informatika és az immunválasz motiválta algoritmusok területe. Élő szervezetbe bele értve az emberi szervezetet - épített autónom mesterséges érzékelő-számító-beavatkozó eszközök és interfészeik, vagy az elhalt szövetrészek pótlására szolgáló protézisek, valamint gyógyszeradagolók.

Megfogalmazódtak elméletek a technikai alkalmazások társadalmi hatásaival kapcsolatban.

Leginkább a szociólógiai nézetek nyertek polgárjogot, amelyek különböző aspektusból elemezték az ember-technika viszonyát és vizsgálják az ember-számítógép/Internet kölcsönhatását. Kiemelkedő jelentőségű a genfi Tele-com '95 nemzetközi konferencia állásfoglalása, mely szerint az információs társadalom kialakulása nem technikai kérdés, hanem gazdasági, társadalmi, kultúrális, sőt szociológiai és pszichológiai kérdés, ugyanis a számítógép alkalmazásának számtalan társadalmi, személyiségre ható és egyéb következményei vannak. A gyakorlat igazolta a konferencia álláspontját, ezekről a kérdésekről a későbbiekben lesz szó.

 

1.2 A versenyképesség tényezői

A termelési folyamatokban a különböző gépek alkalmazása megkönnyíti a gyártott termékek mennyiségének a növelését és minőségének a javítását, meggyorsítja szállításukat, lerövidíti a közlekedési utakat, megkönnyíti a munkavállalók földrajzi helyváltoztatását, az ismeretek terjesztését és megszerzését. A munka termelékenységének a fokozódása ugyanakkor megváltoztatja

  •  a termelés szolgáltatás szervezeti formáit;
  • az emberi kapcsolatokat
  • a vezetési stílust és módszert
  • átalakítja a munkaerő-piaci igényeket, a munkaerő mennyiségi és minőségi jellemzőit

Mindezek új általános és szakmai tudásokat, értékeket, kulturális szükségleteket, kompetenciákat és gondolkodásmódot követelnek, amelyek beépülve az emberi tevékenység területére az egyén és társadalom összességében a társadalom versenyképességének a legfontosabb kritériumaivá válnak.

A gőzgép feltalálása és alkalmazása az ipari forradalomhoz vezetett, amely létrehozta az ipari társadalom új típusát. A számítógépek tömeges alkalmazása informatizálja a társadalmat, amely következtében kialakul az információs társadalom. A tudomány és a technika fejlődése a munkaeszközök korszerűsödéséhez, következésképp a közösségek strukturájának és kultúrájának a megváltozásához vezet.

A társadalmi fejlődés során  a technikai eszközök egyre inkább segítették az emberek közötti kommunikációt és a személyes viszonyokat. Fokozott mértékben igaz ez az állítás a számítógépre és az internetre: tartalmazzák annak a társadalomnak a strukturális viszonyait, általános és munkakultúráját, hatalmi strúkturáját, hierarchikus termelési viszonyait stb., amely azokat létrehozta. Megváltoztatja az emberek közötti viszonyok jellegét, valamint az ember és a termelés viszonyát.

Napjaink legfontosabb kérdései:

  • alkalmazkodás a változásokhoz
  • versenyképesség
  • szemléletváltás

A világtendencia, hogy az ember kivonul a termelésből, ehhez hozzá segített az ipari forradalom, későbbiekben a tudományos technikai forradalom, aztán a számítógépek, robotok, biogépek.

Az információtechnológia terjedése a különböző társadalmakban számos tényező függvénye, a gazdasági-infrastrukturális színvonal mellett meghatározott társadalmi-kultúrális viszonyokat feltételez:

  • egyfelől a befogadó ország milyen módon és mértékben képes beágyazni az importált technikát és technológiát saját társadalmi viszonyaiban;
  • másfelől a gazdasági-technikai racionalitás mellett milyen mértékben képes befogadni az információs társadalommal összefüggő társadalmi-kulturális, szemléletbeli racionalitást.

Ezért bonyolult a fejlődő országok informatizálása, ahol még nem ment végbe a gépek forradalma, s ezért nem alakulhatott ki a szervezetek forradalma sem. Ugyanakkor az informatika forradalma - feltehetően - előbb vagy utóbb eléri a világ minden térségét. Azonban ez nem a hardverek, hanem az emberi tudás és képesség forradalma lesz.

 Minthogy a legfejletlenebb országokban hiányzik az információtechnológia befogadásához szükséges gazdasági-technikai és társadalmi infrastruktúra, versenyképességük fokozatossan csökken, ezért lemaradásuk a fejlett országok mögött egyre jobban nő. (Szakértői számítások szerint 1820-ban az akkori fejlettebb ország ötször volt gazdagabb a legszegényebbnél, 1913-ban tizenháromszor, 1951-ben harmincháromszor, ma pedig száznegyvenszer) Ezt a globális problémát csak fokozza az információs társadalom gyorsütemű világméretű kiépülése, amely tovább mélyíti a technológiai, s azzal együtt a gazdasági és társadalmi szakadékot (ezt a folyamatot meggyőzően bizonyítja az 1. sz. táblázat)

Mintegy

 

 a

a

a

a

a

a

2.2 A Bangemann-jelentés és a lisszaboni stratégia 

A múlt század utolsó évtizedében az "információs társadalom" kifejezés került be a köztudatba és a nemzetközi viták középpontjába, amelyek valójában az ún. Bangemann-jelentés közzététele után (1994) kaptak nagy lendületet.

Az információtechnológia eszközök olyan társadalmi változásokat indukálnak, amelyek átalakítják

  • a társadalom szerkezetét,
  • a hatalmi viszonyokat,
  • a munka világát,

Az új technikai és technológia

  • foglalkozásokat/szakmákat szüntet meg,
  • új szakmákat teremt,
  • befolyásolja az életmódot,
  • átalakítja a szabadidő mennyiségét és jellegét,
  • módosítja az értékeket, a kultúrát, az
  • emberek tér- és idő érzékelését